DBCC DBINFO ('master') WITH TABLERESULTS;

Ez visszaad egy recordsetet, és abban select * where field = ‘dbi_dbccLastKnownGood’. Hát ennyi.

-- a subquery
SELECT * FROM Szamlak
WHERE
   vevoid in
   (SELECT vevoid FROM Vevo Where varos = 'Budapest')
-- a join
SELECT s.* FROM Szamlak s
   JOIN Vevo v
   ON v.vevoid = s.vevoid
   WHERE v.varos = 'Budapest'

És vannak esetek, amikor még ez sem elég, azokra a nehéz napokra ott van a CTE, vagyis Common Table Expression. Mielőtt belemennék, hogy mi is ez, nézzük meg a fenti példát CTE-vel, ami teljesen értelmetlen, de legalább a szintaktikát felismerjük:

WITH BpVevok (vevoid)
AS (
   SELECT vevoid FROM Vevo Where varos = 'Budapest'
)
SELECT s.* FROM Szamlak s
   JOIN BpVevok
   ON BpVevok.vevoid = s.vevoid

Semmivel nem tűnik egyszerűbbnek, nem is gyorsabb, akkor meg mire jó? A CTE nem más, mint tuljadonképpen egy ideiglenes nézet, egy olyan view, amit a query elején a WITH clause-zal definiálunk, aztán a queryben meg felhasználjuk, akár többször is. Ez az egyik előnye, hogy újrahasznosítható, és akkor viszont már egyszerűség meg gyorsaság is felbukkan. Viszont amiért én pénteken hozzányúltam, az valami egészen más tulajdonsága: szereti a rekurziót is, és lehet “rekurzív nézeteket” definiálni benne. Ez nagyon jól jön például hierarchikus adatoknál, amikor van egy rekordazonosító meg egy szülőazonosító oszlop. De nézzük inkább, hogy én mire használtam, az talán jobb, mintha értekeznék.

Adott egy tábla, amiben fájlszerverről szóló adatok vannak, többek között: objektumazonosító; fájl, illetve könyvtárnév; projekt; lejárati idő; plusz a szülő könyvtár azonosítója. minta:
id|fajlnev|projektid|lejarat|szuloid
12234|feladatok.doc|4334|2011-12-31|3654
3654|output|4334|2012-01-31|1111
1111|teszt|4334|2020-01-20|NULL

A teljes feladathoz pedig az egyik részfeladat az, hogy minden fájlnak kell a teljes elérési útvonala is, amit subquerykben/joinokban kell majd használni, tehát pl.
12234|feladatok.doc|\teszt\output\feladatok.doc|4334|2011-12-31|3654

Akár a gyökérelem azonosítóját is hozzáadhatnánk, nem bonyolítjuk a helyzetet. Transact-SQL-ben ez egy érdekes feladat lenne CTE nélkül, írhatnék rekurzív függvényt például, de a CTE sokkal cukibb:

WITH FileCTE (id, fajlnev,eleresiut,projektid,lejarat,szuloid)
AS (
  SELECT id, fajlnev, '\' + fajlnev AS eleresiut, projektid, lejarat, szuloid
  FROM filetabla
   WHERE szuloid IS NULL
   UNION ALL
   SELECT f.id, f.fajlnev, c.eleresiut + '\' + f.fajlnev AS eleresiut, f.projektid, f.lejarat, f.szuloid
   FROM filetabla f
     JOIN FileCTE c
     ON c.id = f.szuloid
)
-- itt jön az igazi kelérdezés
SELECT f.id, f.projektid
FROM filetabla f
JOIN FileCTE c
ON f.id = c.id
-- join meg egy csomo minden...
WHERE c.eleresiut LIKE '%penzugyi terv%xls'

Hát erre jó a CTE. (Meg arra, hogy maga a kveri már átlátható, mert a szörnyű subquery-k ki vannak emelve az elejére… :)

SET ANSI_NULLS ON
SET QUOTED_IDENTIFIER ON
CREATE TABLE [dbo].[KeynoteDaily](
        [day] [date] NOT NULL,
        [site] [varchar](100) COLLATE SQL_Latin1_General_CP1_CI_AS NOT NULL,
        [measurements] [smallint] NULL,
        [failures] [smallint] NULL,
        [contenterrors] [smallint] NULL,
        [availability_wc] [real] NULL,
        [availability_woc] [real] NULL,
        [errors] [varchar](1000) COLLATE SQL_Latin1_General_CP1_CI_AS NULL,
        [loadtime] [smalldatetime] NULL,
        [comment] [varchar](2000) COLLATE SQL_Latin1_General_CP1_CI_AS NULL
) ON [PRIMARY]

Szóval jól néz ki, nem? Nem. addig néz ki jól, amíg nem jut eszembe, hogy van primary key is a táblán. Meg még további indexek. Amiket persze megint ki lehet scriptelni: ˘

%{$_.Indexes}|%{$_.script()}

Meg még ki tudja, mi marad ki. Na mindegy, tuti megoldást nem tudok, de ez olyan lámának tűnt, hogy elkezdtem nézegetni a metódusokat, és találtam egy olyat, hogy EnumScript():

PS > gci |%{$_.EnumScript()}

SET ANSI_NULLS ON
SET QUOTED_IDENTIFIER ON
CREATE TABLE [dbo].[KeynoteDaily](
        [day] [date] NOT NULL,
        [site] [varchar](100) COLLATE SQL_Latin1_General_CP1_CI_AS NOT NULL,
        [measurements] [smallint] NULL,
        [failures] [smallint] NULL,
        [contenterrors] [smallint] NULL,
        [availability_wc] [real] NULL,
        [availability_woc] [real] NULL,
        [errors] [varchar](1000) COLLATE SQL_Latin1_General_CP1_CI_AS NULL,
        [loadtime] [smalldatetime] NULL,
        [comment] [varchar](2000) COLLATE SQL_Latin1_General_CP1_CI_AS NULL,
 CONSTRAINT [PK_KeynoteDaily] PRIMARY KEY CLUSTERED
(
        [site] ASC,
        [day] ASC
)WITH (PAD_INDEX  = OFF, STATISTICS_NORECOMPUTE  = OFF, IGNORE_DUP_KEY = OFF, ALLOW_ROW_LOCKS  = ON, ALLOW_PAGE_LOCKS  = ON) ON [PRIMARY]
) ON [PRIMARY]

CREATE NONCLUSTERED INDEX [ix_test] ON [dbo].[KeynoteDaily]
(
        [failures] ASC
)WITH (PAD_INDEX  = OFF, STATISTICS_NORECOMPUTE  = OFF, SORT_IN_TEMPDB = OFF, IGNORE_DUP_KEY = OFF, DROP_EXISTING = OFF, ONLINE = OFF, ALLOW_ROW_LOCKS  = ON,
ALLOW_PAGE_LOCKS  = ON) ON [PRIMARY]
CREATE NONCLUSTERED INDEX [ix_test2] ON [dbo].[KeynoteDaily]
(
        [measurements] ASC
)WITH (PAD_INDEX  = OFF, STATISTICS_NORECOMPUTE  = OFF, SORT_IN_TEMPDB = OFF, IGNORE_DUP_KEY = OFF, DROP_EXISTING = OFF, ONLINE = OFF, ALLOW_ROW_LOCKS  = ON,
ALLOW_PAGE_LOCKS  = ON) ON [PRIMARY]

Vagyis ő megcsinálja nekünk a rekurziót. Szerintem aranyos kényelmi szolgáltatás.
Ja, a fentiekhez a teljes path a következő volt: PS SQLSERVER:\SQL\MYCOMPUTER\DENALI\Databases\MyDatabase\Tables> . Csak a tisztánlátás kedvéért.

Gyártsunk játszós táblát:

use tempdb

create table rankdemo (
ugyfel int,
uzletkoto int,
datum smalldatetime,
osszeg float
)

insert into rankdemo values
(1001,1,’2010-01-01′,1234),
(1002,2,’2010-01-02′,1245),
(1003,2,’2010-01-04′,6578),
(1004,3,’2010-01-03′,765),
(1005,3,’2010-01-10′,44236),
(1001,3,’2010-01-11′,75),
(1001,1,’2010-01-10′,1434),
(1002,4,’2010-01-01′,94848),
(1001,1,’2010-01-02′,44236),
(1006,1,’2010-01-31′,4876),
(1001,4,’2010-01-09′,987)

Ebben álságos szerződéskötési adatok vannak, csak a minta kedvéért, valós üzleti vállalkozáshoz a sémát nem ajánlom. És most nézzük meg az úgynevezett ranking függvényeket gyorsan:

Először is, a már emlegetett ROW_NUMBER():

select ugyfel, osszeg, ROW_NUMBER() OVER (order by osszeg desc) as sorszam
FROM rankdemo

Egyszerű, mint a szög. A hozzá hasonló RANK() a rendezés alapjául szolgáló érték "helyezését" mondja meg, azaz itt van holtverseny.

select ugyfel, osszeg, ROW_NUMBER() OVER (order by osszeg desc) as sorszam,
RANK() OVER (order by osszeg desc) as helyezes
FROM rankdemo

És mi van, ha a negyedik legnagyobb értéket szeretném tudni, az előfordulások számától függetlenül? Pont van egy DENSE_RANK() is.

select ugyfel, osszeg, ROW_NUMBER() OVER (order by osszeg desc) as sorszam,
RANK() OVER (order by osszeg desc) as helyezes,
DENSE_RANK() OVER (order by osszeg desc) as helyezes2
FROM rankdemo

Itt jól látszik, hogy a helyezes2 10-nél ért véget a holtverseny miatt.

A jó, hogy van egy PARTITION BY clause is, amit meg lehet adni. Ez akkor jó, ha halmazon belül akarunk rendezni. Pl. klasszikus feladat a "mondd meg minden üzletkötő legnagyobb értékű bizniszét". Ez a régi világban így nézett ki:

SELECT a.ugyfel, a.uzletkoto, a.osszeg FROM
rankdemo a
JOIN
(
select MAX(osszeg) mo, uzletkoto from rankdemo
group by uzletkoto) b
on a.osszeg = b.mo
and a.uzletkoto = b.uzletkoto

Ezzel szemben ma ezt írhatjuk:

WITH  abc as(
select ugyfel, uzletkoto, osszeg, ROW_NUMBER() OVER (partition by uzletkoto order by osszeg desc) as sorszam
FROM rankdemo
)
SELECT a.ugyfel, a.uzletkoto, a.osszeg from abc a WHERE sorszam = 1

Kicsit egyszerűbb és átláthatóbb. Ha megnézzük, pont ugyanannyi idő alatt fut le mindkettő. Akkor mi a jó az újban? Mondd meg minden üzletkötő két legnagyobb értékű üzletét ranking függvények nélkül, aztán majd megmondom... :)

PS C:\Users\erik> $profile
C:\Users\erik\Documents\WindowsPowerShell\Microsoft.PowerShell_profile.ps1

Ezzel szemben az ISE ezt mondja:

PS C:\Windows\system32> $profile
C:\Users\erik\Documents\WindowsPowerShell\Microsoft.PowerShellISE_profile.ps1

Biztos van különbség közöttük, gondoltam, majd elhatároztam, hogy csinálok egy symlinket (vagy hogy hívják azt Windowson) a sima profájlra. Aztán belenéztem az internetbe, és bing! máris megtaláltam a különbséget. Az ISE profile-ban gyakorlatilag kibővíthetjük az ISE menürendszerét, egy custom menüpontba betolhatjuk mindazt, amit szeretnénk még a GUI-ban látni, billentyűkombóval meg mindennel. It tvan pl. egy kedves kis minta: http://get-powershell.com/2008/12/29/code-snippets-in-powershell-ise/.