Tranzakciós log ürítése és nem ürítése
Mostanság SQL DBA-t keresek, és szakmai tesztekkel és interjúkkal is töltöm rengeteg szabadidőmet. Alapvetően megerősítve látom azon véleményemet, hogy az informatika vallásközeli tudomány, és sokan transzcendens vonásokat találnak a szerverek működésében, és babonás eszközökkel közelítik meg őket. Az egyik ilyen misztikus terület a tranzakciós log szerepe és használata.
Mindenekelőtt szeretném leszögezni a következőt: a tranzakció teljesülését a diszkre fogja kiírni rögtön az SQL szerver, nem a memóriában írja a tranzakciós logot, mert annak ugye nem volna sok értelme, ha a commit tényét egy illékony tárban rögzítené. De ez részletkérdés pillanatnyi motivációm szempontjából, nézzük inkább meg, hogy mikor szabadítja fel az SQL a tranzakciós logot. Három feltételnek kell tejesülnie:
- Az adatbázis recovery modellje simple vagy (full és bulk-logged esetén) az adott naplórész le lett backupolva.
- A tranzakciós log szóban forgó része nem tartalmaz aktív tranzakciót, azaz minden olyan tranzakció, ami a log írásakor aktív volt, már véget ért (ha rollback lett ,akkor a rollback is véget ért).
- Az adatbázis nincs replikálva vagy ha igen, akkor a Log Reader Agent már elolvasta az adott részt
Ezeknek a feltételeknek egyszerre teljesülniük kell. Azaz ha leállítom a Log Reader Agentet, akkor elkezd nőni a tranlog az égig, hogy ne rontsa el a replikációt. Hasonlóan elkezd nőni a log, ha sikerült egy tranzakicónak nyitva maradnia az adatbázisban, és lassan az egész tranlog aktívvá válik miatta.
Tehát ha megnő a log, érdemes a fenti pontokat ellenőrizni, körülbelül ebben a sorrendben (recovery model/utolsó log backup; legrégebbi nyitott tranzakció; replikáció esetén LRA).
Ja, még egy utolsó: a TRUNCATE LOG parancsok margójára: ha valaki rendszeresen kiadja a truncate log parancsot, akkor gondolkozzon el azon, hogy miért van full recovery model beállítva, és gyorsan állítsa át simple-re. Köszi.
